Nem mindennapi történet látott napvilágot a szocsi téli olimpia férfi bobversenyével kapcsolatban. Manuel Machata, a németek versenyzője, miután nem szerzett kvótát a játékokra, ingyen kölcsönadta versenybobját Alekszandr Zubkovnak. Igen ám, de a hazai pályán küzdő orosz a kölcsönjárgánnyal két aranyérmet is begyűjtött, ezt pedig a német szakági szövetség nem nézte jó szemmel: súlyos pénzbírságot szabott ki Machatára, ráadásul egyéves eltiltással is sújtotta a jóhiszemű versenyzőt. Büntetés a fair playért cserébe, avagy hová lett az olimpiai eszme?

"A viszonylag súlyos büntetés az első lépés nemzeti érdekeink megvédésének irányában" – nyilatkozta a német szövetség, miután kiszabta a büntetést a versenyzőre. A meglepő reakció hátterében valószínűleg az állhat, hogy az egyébként a világ legjobbjai között számon tartott német bobosok egyetlen árva érmet sem tudtak összelapátolni a szocsi játékokon. De kérdem én, ezért tényleg egy jóindulatú versenyző a hibás, aki nem akarta megfosztani az egyenlő esélyektől egy nehéz helyzetbe került sporttársát? A mélyen tisztelt szövetségnek talán a saját portája előtt kellene sepregetnie, mielőtt megpróbálja erőteljesen megkérdőjelezhető döntésekkel az eredménytelenségért a felelősséget áthárítani, tovább csorbítva saját hitelét is.

Manuel Machata, a "bűnös"

Az ügyet egyébként akár el is bagatellizálhatnánk, nagyot legyintve mondhatnánk, hogy hány, meg hány hasonló eset történik nap, mint nap a világban. Felhozhatnánk érvként, hogy a profi sportban bizony farkastörvények uralkodnak, és akinek eszébe jut naivan az ellenfél segítése, az magára vessen. Azt gondolom, az efféle gondolatmenettel viszont csak tovább ássuk ezt az amúgy is mélyre jutott erkölcsi gödröt. Lehet, hogy én vagyok az idealista, de mégis, hol van ilyenkor az olimpiai eszme? Hol van a sportszerűség mindenek előtt járó fontossága? Ha az ellenfél önhibáján kívül indulhat gyengébb feltételekkel, akkor ugyanolyan ízű a siker? Tényleg itt tartunk? (Tudom, hogy igen...) És, tessék mondani, a német bobosoknak azért ment rosszabbul, mert orosz vetélytársuk kölcsön kapott egy német bobot? Ugyan, kérem!

Amilyen boldog vagyok az olyan sikereknél, mint Miklós Edité, olyan szomorúan veszem tudomásul az ilyen ügyeket. Ne vegyük legyintve tudomásul, és ne törődjünk bele, hogy a világ már csak ilyen! Vigyük tovább a már így is pislákoló lángot – ahogy egyébként Alekszandr Zubkov is tette, amikor a kölcsönbobbal két aranyérmet nyert, megörvendeztetve oroszok ezreit, talán millióit.

Zubkovék akcióban

(Fotók: blog.berchtesgaden-land.com, valogatott.blog.hu)