Július 5-én, az angliai Leeds városában a Grand Départ-ral kezdetét vette a 101. francia kerékpáros körverseny, a legendás Tour de France. A háromhetes viadalból mindössze az első héten vagyunk túl, de már elképesztő drámákat láthattunk az eddig eltelt tíz szakaszon is. Az előzetesen a győzelemre leginkább esélyesnek tartott három bringásból kettő, a címvédő Chris Froome és Alberto Contador már fel is adta a küzdelmet, de olyan más, ismert menők is drámaian idő előtt kihullottak a rostán, mint Mark Cavendish, Fabian Cancellara vagy Andy Schleck. A még versenyben lévő kerekesek jelenleg a tegnapi, első igen komoly hegyi etap után megérdemelt pihenőnapjukat töltik Besanconban, ám mi ezalatt sem tétlenkedünk, hanem összefoglaltuk a drámai első tíz nap legfontosabb történéseit! Könnyed Tour-poszt, uzsonnaidőben, néhány szelet könnyű, finom francia sajt, és egy pohárka magyarosan, szódával fröccsé bolondított finom bor mellé! Bon appétit! 

Rég látott drámai forgatókönyvet hozott a Tour de France idei első hete, igaz, az események nem mindennapi alakulását már a Nagy Rajt alatt történtek is előrevetítették. Rögtön az első szakaszon megtörtént, amire senki sem számított. Július 5-én rajtolt a mezőny Leeds városából, egy 190,5 kilométeres, emelkedőkkel teletűzdelt sprintszakasszal. Az idei Tour pedig már itt begyűjtötte első nagy trófeáját, ami a kiesőket illeti. A 25-szörös Tour-szakaszgyőztes Mark Cavendish, aki korábban mindhárom nagy körversenyen meg tudta szerezni a legjobb sprinternek járó trikót, remek pozicióban várta a véghajrát, de talán túlzottan is akarta a sikert hazai pályán, végül érthetelen módon, egy amatőr hibával nyerő pozícióból bukást idézet elő. Később sportszerűen bocsánatot is kért ellenfeleitől, vállalva a felelősséget az esetért. Ez azonban nem segített rajta, a bukás során szerzett vállsérülése túl súlyosnak bizonyult, így óriási meglepetésre már az első etapot követően feladta a versenyt a Zöld Trikó 2011-es győztese. (A szakaszt egyébként Marcel Kittel nyerte).

A hárometapos angliai kitérő után a Le Touquet-Paris-Plage és Lille közötti 163,5 kilométeres szakasszal érkezett meg a karaván francia földre. A dráma pedig ezúttal sem maradt el. Egyből a rajt után egy szökés bontakozott ki, az örökmozgó Thomas Voeckler és Luis Maté részvételével. Előnyük gyorsan nőtt, mivel a mezőnyben egy komoly bukás történt, amibe a címvédő Chris Froome is belekeveredett. A Team Sky kerekese ugyan folytatni tudta a versenyt, de a csuklója megsérült, így komoly fájdalmakkal küzdve kellett megkezdenie a felzárkózást. (Eddigre már Andy Schleck sem volt versenyben, ugyanis ő is esett, a londoni befutónál, a harmadik szakaszon, és később ő sem tudott sérülése miatt tovább küzdeni.) Egyébiránt ez a szakasz is sprintbefutóval ért véget, a komoly kihívó nélkül maradt Kittel már harmadik idei sikerét húzta be.

Froome sorsa végül másnap teljesedett be. Az ötödik szakaszon, Ypres és Arenberg Porte du Hainaut között újításként egy "mini Paris-Roubaix-t" iktattak be a szervezők, a mezőnynek ugyanis hosszabb macskaköves útszakaszokkal kellett megbirkózniuk. A sérüléssel bajlódó Froome a pocsék időjárás miatt csúszós terepen kétszer is bukott, még a Pavé előtt, és feladta a küzdelmet. Fontos pillanat volt, hogy itt tette le a névjegyét a Sárga Trikóért küzdő menő hármas közül a leghátrébb rangsorolt Vincenzo Nibali. Az Astana olasz vezére remek taktikával versenyezve meglógott Contador és a többiek elől, és harmadikként beérve 2 perc 37 másodpercre növelte előnyét a Tinkoff-Saxo puskalábú spanyolja előtt. A sokáig emlékezetes szakaszt Lars Boom nyerte meg. A Saxo ezt bizony alaposan eltaktikázta, a csúszós, kemény terepen Contadornak nem maradt alkalmas segítője, míg Nibali és Jakob Fuglsang remekül használták ki a többiek túlzott óvatoskodását.

Ezután két nyugodtabb szakasz következett, a zöld trikóért ismét nagy eséllyel harcba szálló Peter Sagan főszereplésével. Matteo Trentin zsinórban két szakaszt is be tudott húzni, de ezen a két napon sem maradtunk bukások és izgalmak nélkül. Sagan ugyan szakaszt nem tudott nyerni, de folyamatosan megerősítette vezető pozícióját a sprintpontok versenyében.

A 161 kilométeres nyolcadik etapon aztán belekóstolhattunk az első igazi hegyekbe, rögtön hegyi befutóval, Gérardmernél. Óriási volt a darálás, Contador kőkeményen dolgozott, hogy faragjon tetemes időhátrányából Nibalival szemben, aki ezen a szakaszon csak "tette a kereket", és védekezett. Contador az eltaktikázott ötödik szakasz után megpróbált nagyot menni, de némileg érthetetlenül (bár mindenki tudta, hosszú még a Tour, nagyon sok kemény hegyi etap van hátra, tele támadási lehetőséggel) az utolsó két kilométerre hagyta a támadást, Nibali, és a Froome kiesésével Sky-kapitánnyá előlépő Richie Porte azonban követni tudta. Így a spanyol mindössze 7, illetve 3 másodpercet hozott velük szemben. A szakaszt a francia Blel Kadri nyerte.

A kilencedik etapon némileg meglepték a menőket, a dombokkal tűzdelt, hosszú lejtmenettel véget érő szakaszon az időfutam-világbajnok Tony Martin egy szökésből egyedül maradva végül 50 km/h feletti, időfutam-átlagot hozva megszerezte a szakaszgyőzelmet, sőt, a sárga trikót is elrabolta Nibalitól. mint később kiderült, csupán egyetlen napra. Mindenesetre taktikai szempontból mindenképpen váratlan és jó húzás volt.

A 10. szakasz volt az idei Tour első királyetapja, első kategóriás hegyekkel, és hegyibefutóval. Mindenki egy jó Nibali-Contador csatát várt, ám a szakasz újabb drámai fordulatot tartogatott. Contador némileg érthetetlen módon lejtmenetben bukott, és olyan súlyosan megsérült a térde, hogy nem sokkal később ö is feladni kényszerült a viadalt. Egyes versenyzői vélemények szerint a spanyol kiállva a nyeregből, őrült módon lejtmenetben próbált előzni, ám belefutott egy gödörbe, és nem bírta megtartani az egyensúlyát. Hosszú időn keresztül ápolták, cipőt cserélt, majd visszaült, ahogy azt a kerékpársportban szokás, utolsó erejéig küzdött. A főmezőny  közben rendkívül sportszerűen visszavett az iramból, hogy fel tudjon zárkózni. Azonban némi erőlködés után érezte, hogy nem fog menni, és beült a kísérőkocsiba.

Az etapnak azonban még nem volt vége! Sokáig egy szökevénycsoport uralta az eseményeket, elöl volt az előző nap hőse, Tony Martin mellett Kwiatkowski, és a pöttyös trikóért Voecklerrel meccselő Joaquin Rodrigez is. Rodriguez még az utolsó hegyet, a legendás La Planche des Belles Filles-t is az élen kezdte meg, ám érkezett - ki más, mint Nibali. Az olasz az egész szakasz alatt segítőivel megbújt az üldözőbolyban. Senki nem értette, Contador kiesése után miért nem támad, egyre tetemesebb volt a hátránya virtuálisan az összetettben. Végül azonban kiderült, Nibali megint remekül taktikázott. Az utolsó 3 kilométeren beindult az Astana-henger, végül az olasz a 2 km-es kapuhoz közel támadott és a ritmusváltást senki sem tudta átvenni. Rodrigezre felérve is továbbment, a támadást a fáradt spanyol sem tudta átvenni. Így Nibali győzött az utolsó 250 méterén 20%-ot  emelkedő hegyen, megnyerte a szakaszt, és visszavette a sárge trikót.

Ahogy láthatjuk, az idei Tour kétségkívül a drámai fordulatokról szól. Olaszország pedig reménykedik, hogy a legendás Marco Pantani után talán meglesz az újabb itáliai Tour-győzelem. A franciák hosszú idő után bízhatnak a dobogóban, de ha nem lesz valami váratlan taktikai húzása a csapatoknak, könnyen lehet, hogy már el is dőlt a sárga trikó sorsa. Talán Chris Froome és Alberto Contador is esélyesebb lett volna az idei Touron Nibalinál, ám ahogy azt a legendás emlékű Sipos János is megmondta: ez bizony nem teremsport. Itt bizony ha esik, ha fúj, menni kell. Így viszont, hogy a két nagy kiesett, kérdés, hogy ki lesz, aki borsot tör az Astana és Nibali orra alá.

(Fotó: procyclingstats.com, DPA, thetimes.co.uk, cyclingweekly.co.uk, telegraph.co.uk, uk.eurosport.yahoo.com)