Puskás Ferencet mindenki ismeri a világ minden szegletében, de Albert Flórián, az egyetlen magyar Aranylabdás neve is jól cseng külföldön is. Itthon azonban sokan hajlamosak megfeledkezni egy másik korszakos zseniről, akit pedig az FC Barcelona történetének legjobb játékosának választottak, és szobra a Camp Nou központi helyén a mai napig emlékezteti a drukkereket zsenialitására. A 2002-ben elhunyt Kubala László ma lenne 87 esztendős.

Kubala László igazi őstehetség volt. Hasonló körülmények között nevelkedett a két világháború közötti Budapesten, mint kortársai, Puskás és a többiek. A futballt a grundon szívta magába, rongylabdával. Édesapja szlovák származású volt, ez később még fontos szerepet játszott az életében. A magát világpolgárnak tekintő Kubala ugyanis a magyar és a spanyol mellett a csehszlovák válogatott játékosa is volt.

Annyira tehetséges volt, hogy első klubjában, a Ganz TE-ben már 11 évesen a 4-5 évvel idősebbek között szerepelt. 18 évesen, 1945-ben mutatkozott be a háború előtti korszak egyik legjobb csapatában, a Ferencvárosban. Az állítása szerint családi hagyományok szerint is született zöld-fehér Kubala másfél évig játszott a Fradiban, ezalatt 50 meccsen 33 gól volt a termése. 1946-ban Pozsonyba került, ahol apja révén állampolgárságot kapott, és hat meccsen szerepelt a csehszlovák válogatottban az akkor a Slovan Bratislavában szereplő klasszis (valószínűleg errefelé kevésbé ápolják emlékét, mint itthon vagy Spanyolországban...). Ezen a hat meccsen négy gólt szerzett. 1948-ban visszatért Magyarországra, de a Vasashoz került, itt húsz meccsen tíz gól volt a termése. A kommunista hatalomátvétel után azonban ismét útra kellett kelnie. Csempészek révén jutott Olaszországba, cselekedetéért pedig hasonló büntetés várta, mint később Puskást: az MLSZ kezdeményezésére a FIFA két és fél évre eltiltotta. Addig sem tétlenkedett azonban. Kiváló szervezőkészségről tanúbizonyságot téve emigráns magyarokból verbuvált csapatot. A Hungária ezután legyőzte a Real Madridot, a spanyol válogatottat, és az Espanyolt is...

Ez utóbbi meccs azért fontos momentum a Kubala-sztoriban, ugyanis ezalatt nézte ki a Barcelona vezetősége magának a magyar zsenit. Rögtön szerződést ajánlottak neki, és ezzel elkezdődött a legendás időszak. Hogy milyen kiszámíthatatlan a sors, azt jól bizonyítja egy történet: a barcelonai szerződés előtt Kubalára több olasz klub is le akart csapni. Meg is egyeztek a Torinóval, hogy játszik egy barátságos meccsen (ezekre nem vonatkozott az eltiltás). Azonban fia betegsége miatt le kellett mondania a túrát. Azt a túrát, amelynek visszaútján a csapatot szállító gép lezuhant, a balesetet senki nem élte túl...

Kubala 1951 és 1961 között felülmúlhatatlan évtizedet töltött a Barcelonánál. Ez idő alatt 329 meccsen 256 gólt szerzett, négyszeres spanyol bajnok, ötszörös kupagyőztes, kétszeres VVK-győztes, és BEK-ezüstérmes lett (az 1961-es döntő volt az első, amelyen nem szerepelt az '56 óta zsinórban ötszörös győztes Real Madrid. A döntőt azonban a Guttmann Béla vezette Benfica nyerte 3-2-re, a Kubala mellett Kocsis Sándort és Czibor Zoltánt is felvonultató Barcával szemben). 19-szer a spanyol válogatott mezét is magára ölthette, 11 gólt szerzett. 1953-ban az akkor még létező Európa-válogatottba is bekerült. Edzőként is nagyot alkotott, 1961 és 1995 között több neves csapat és válogatott trénereként dolgozott.

Hatása óriási, Spanyolországban, főleg Katalóniában népszerűsége Puskáséhoz mérhető. Ahogy "Panchót", úgy "Lászit" is az övének tekinti az ottani közösség. Kubala rengeteget tett közvetve is a magyar labdarúgásért, labdarúgókért: a Spanyolországba érkező Puskást anyagilag támogatta a kezdeti időkben, valamint ő ajánlotta be a gránátvörös-kékekhez az Aranycsapat két klasszisát, a szintén a kommunista rezsim elől menekülő Kocsist és Czibort. 1954-ben főszerepet kapott saját életrajzi filmjében, a 80-as években dalba foglalták.

1999-ben, a Barcelona 100. születésnapján minden idők legjobb Barca-játékosának választották. Megelőzte a teljesség igénye nélkül Diego Maradonát, Johann Cruyffot, Romáriót, Ronaldót vagy Hriszto Sztoicskovot is. Bekerült az évszázad száz legjobb labdarúgója közé is. A mai napig tervezik, hogy a Camp Nout Kubaláról nevezik el. 2009-ben szobrot avattak a tiszteletére a stadion mellett.

Azért teljes mértékben Magyarországon sem feledkeztek meg a zseniről. A Vasas labdarúgócsapata róla nevezte el utánpótlásnevelő akadémiáját, és két évvel ezelőtt a Fáy utcában is kapott egy mellszobrot.

Korszakos zseni volt, akinek valahol Puskáshoz hasonlóan nagy tragédiája, hogy nem lehetett hazájában ünnepelt sztár. Kubala azonban mindig is világpolgárként tekintett saját magára, életét boldogságban élte le, és fejezte be, legnagyobb sikerei helyszínén, Barcelonában, 2002-ben. Születése évfordulóján tisztelettel adózunk emléke előtt.

(Fotó: magyarhirlap.hu, kozterkep.hu, NSO)